Adóilletőség 1. rész
Adóilletőség magánszemélyek esetében
Adóügyi illetőség SZJA törvény szerint
Az adóügyi illetőség az egyik alap pillér, amennyiben adótervezésről, adóoptimalizálásról beszélünk vagy csak a szokásostól eltérő élethelyzetünk van. Külföldi jövedelem, külföldi vállalkozás, esetlegesen külföldi lakóhely, ezek mind okozhatnak olyan adóügyi helyzetet, hogy egyszerre több országban keletkezik adóügyi illetőségünk.
Adóilletőség jelentése magánszemély esetében
Az adóügyi illetőség a magánszemélyek esetében azt jelenti, hogy egy adott személy az adórendszerek szempontjából melyik országban minősül adózónak. Az adóilletőség alapvetően azt határozza meg, hogy milyen adózási szabályoknak és rendelkezéseknek van alárendelve egy magánszemély és melyik ország adóhivatala jogosult beszedni az adókat a magánszemély jövedelmei után.
Miért fontos az illetőség kérdése:
Gyakorlatilag nagyon leegyszerűsítve előfordulhat, hogy valaki külföldi jövedelemben részesül, de nem az adott ország adótörvényeit szükséges betartania, illetve nem ott szükséges adót fizetnie, hanem abban az országban, ahol adóügyi illetőséggel bír.
Az adóilletőség meghatározása általában a következő szempontok alapján történik:
Állandó lakóhely:
Az állandó lakóhely (hagyományos lakhely vagy „domicile”) is befolyásolhatja az adóilletőséget. Az állandó lakóhely gyakran jogi fogalom, és az adórendszer egyes országokban ennek alapján határozza meg az adóilletőséget.
Szokásos tartózkodási helye:
A magánszemély adóilletősége abban az országban jöhet létre, ahol hosszabb ideig tartózkodik. Sok országban az adóilletőség a tartózkodási idő alapján kerül meghatározásra. Elfogadottan évi 183 napot meghaladó tartózkodás után egy magánszemély adóügyi illetőséggel bír az adott országban.
Személyes családi és gazdasági kapcsolatok
Személyes családi és gazdasági kapcsolatok alapján is belföldi illetőségűnek nyilváníthatnak valakit, amennyiben bizonyíthatóan ezek a kapcsolatok az adott országhoz kötik a magánszemélyt. Például egy személy nem rendelkezik egyik országban sem adóügyi illetőséggel, mert egyik országban sincs lakcíme vagy egyszerre több országban is bejelentett lakcímmel rendelkezik. Vagy egy másik példát nézve egy magánszemély a munkája révén sokat utazik és nem tölt egy naptári évben 183 napnál többet egy országban sem. Ugyanakkor van felesége és gyerekei, akik valahol élnek, járnak iskolába és élik a hétköznapjaikat. Kicsit viccesen, de úgy is szoktuk fogalmazni, hogy egy magánszemély szokásos tartózkodási helye, valamint családi és gazdasági kapcsolatok a legkönnyebben úgy térképezhetőek fel, hogy hol van például fogkeféje vagy a gyerekeit hova viszi reggelente iskolába, óvodába. Attól még, hogy nem vagyunk az adott ingatlanba bejelentve, de az folyamatos tartózkodásra a rendelkezésünkre áll, már minősülhet állandó lakóhelynek.
Állampolgárság:
Néhány ország az állampolgárság alapján határozza meg az adóilletőséget. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok az adott ország adórendszerének alá vannak vetve, függetlenül attól, hol tartózkodnak vagy milyen jövedelmeket szereznek.
Adóegyezmények:
Két ország közötti adóegyezmények is befolyásolhatják az adóilletőséget. Az ilyen egyezmények határozzák meg, hogy a érintett két ország közötti esetleges adókonfliktusokat és kettős adóztatást miként kell feloldani.
Magánszemélyek esetében az adóügyi illetőség meghatározása összetett lehet, különösen ha valaki külföldön él, dolgozik vagy más országokban szerez jövedelmet. Az adóilletőség meghatározása szabályozásoktól, egyezményektől és az egyéni körülményektől függően változhat. Az adóügyi illetőség meghatározása szempontjából érdemes lehet szakértői tanácsot kérni, különösen, ha az adóügyeink nemzetközi porondon vannak.
Számtalan tévhitet hallottam már ebben a témában. „Angol lakcímem van”, „kijelentkeztem az országból”, „külföldi cégem fizeti az adót”, „183 napnál többet vagyok külföldön”, hogy csak néhányat említsek. Ezek akár mind lehetnek igazak is, de önmagában csak ezeket puffogtatni nagyon veszélyes. Általánosságban elmondható, hogy nem elég egy-egy látszólagos intézkedést tenni, ugyanis az államok törvényei a valós tényállás szerinti illetőség szerint adóztatnak. Tehát előfordulhat, hogy egy magyar állampolgár csináltat egy szlovák lakcímet és akár évekig ki tudja vonni magát a magyar adózás alól. De fontos annak a tudatában lenni, hogy ha véletlenül valakit tüzetesen átvizsgál a NAV, ez kevés lesz.
Adóilletőség a magyar SZJA törvény szerinti megállapítása:
Az 1995. évi CXVII. törvény 3. § szerint:
Az 1995. évi CXVII. törvény 3. § szerint:
„Belföldi illetőségű magánszemély:
a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);
b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá
d) az a)–c) pontban nem említett természetes személy, akinek
da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;
azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik, továbbá az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.”
A SZJA törvény pontosan fogalmaz, hogy ki számít belföldi illetőségű magánszemélynek. Tehát Magyarországon adóilletősséggel rendelkező személy és külföldről származó jövedelem esetén az adót a Magyar Állam részére kell megfizetni. Kivéve azokat az eseteket, amikor két állam egymással kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye másként rendelkezik.
Az ingatlanból származó bevétel szinte minden esetben külön adózik és az adózás helye nem a tartózkodási hely, hanem az érintett ingatlan elhelyezkedése szerinti államban lesz.
Adóügyi illetőség megváltoztatása, de hol?
Tapasztalataink szerint, aki meg szeretné változtatni az adóügyi illetőségét, nagy számban nem szeretne adót fizetni itthon. Közülük sokan azért nem, mert esetleg a jövedelmet nem is Magyarországon keresik. Vannak olyanok is, akik menekülnek valami elől, ez lehet akár végrehajtási ügy, hitel probléma, vagy van olyan ügyfelünk is, aki a szüleitől hatalmas mértékű adósságot „örökölt”. Amennyiben az adófizetés alól szeretnénk felmenteni magunkat, akkor egyértelmű, hogy máshol sem lesz jobb érzés adót fizetni, így olyan célországot szükséges keresni, ahol mentesülni tudunk az adóztatás alól. Lehet, ez azért, mert külföldről származó jövedelemmel rendelkezünk vagy mert alapjaiban az adórendszer számunkra adómentességet kínál.
Ilyen ország az Egyesült Arab Emírségek, ahol a magánszemélyek továbbra is teljes mértékben mentesülnek az adóztatás alól. De expatoknak például Portugália is szuper feltételeket nyújt vagy például Dél-Amerika több országában van területalapú adórendszer, így a külföldi jövedelem adómentességet kaphat. Olaszországban például most vezették be az éves 100.000€ adó plafont, így most rengeteg nagyon magas jövedelmű személy helyezi át rezidenciáját Olaszországba. Egy következő cikkünkben bemutatjuk ezeket az országokat.
Összefoglalás az adóilletőség természetes személyek esetén:
Az illetőség megállapítása és tervezése lesz a legelső feladat, abban az esetben, amennyiben egy jövedelem több országban is adóköteles (lehet) vagy valaki szeretne adót optimalizálni. Az adóoptimalizálással egy külön cikkben foglalkozunk. Tehát nem elég csak egy-egy részlettel foglalkoznunk, a teljes képet szükséges tényszerűen vizsgálni és ez alapján megtenni a céljaink felé vezető lépéseket. Jelenleg nem tapasztalunk komoly vitákat egyes személyek adóügyi illetősége körül. Ugyanakkor magyar állampolgárként mindenképpen javasoljuk az SZJA törvény rendelkezéseinek betartását.
A bankszámla országa önmagában nem keletkeztet adóilletőséget, amennyiben külföldi bankszámlanyitásban gondolkodik, akkor a külföldi bankszámla cikkünk érdekes lehet.
Amennyiben cselekedeteink célja az adócsökkentés más valós érdek nélkül, a legkomolyabban oda kell figyelni a legapróbb részletre is, nem lesz elegendő a látszat vizsgálat esetén. Mindenképpen érdemes nemzetközi adótervezésben jártas szakembert segítségét igénybevenni.
